A ma reggelem inkább elfelejteném. Szaffika végigblöoöáozta a 86os buszt. Egyáltalán nem vagyok nyugodt miatta. Itt az irodában futkosott kicsit, meg játszott..de mostanra összekucorodva alszik. Néha nyög álmában picikét..Szerintem du. állatorvoshoz kell vinnem.
Nem aludtam túl jól, sokat forgólodtam. Hiányzott Kcs. Az illata, az érintése. Érdekes volt, ahogy reggel a buszon erősen rá gondoltam megcsörrent a telefonom és benne Kcs hangja. Mosolygós volt, mint mindig. Imádom, ahogy aggódik érünk, ahogy félt.
Ma meg kellene mondanom itt bent, h elmegyek. Olyan nehezen veszem rá magam. Szeretek itt lenni, szeretem a kollégáimat. Bár ez a munka nem nagyon köti le az agyi kapacitásom 10%át sem. Ügynökésgeknél kuncsorogni..szóval ez nagyon nem az én műfajom. Nem szeretnék haraggal elválni. Remélem, h sikerül jó hangulatban búcsút mondanunk egymásnak.
folyt.köv.
Hello
…nem valami jókedvű az írományod Élet, persze nem lehet mindig minden
mert az is unalmas lenne egy idő után, az éjszakai forgolódást ma éjszaka a bújás és nagy ölelés váltja fel, megyek és össze- vissza szeretgetlek..
tudom tudom milyennehéz azt az egy mondatot kimondani, de aztám már minden elindul és utánna kő guru, gomboc nincs…nagy ölelés és hatalmas tsók
Remélem Szaffi délutánra jobban lesz, komoly kiképzésen esett át a 4 nap alatt, sok volt neki
A munkahelyeden pedig a jövő a lényeg és fontos, tudom nehéz elhagyni és megmiondani dolgokat, de hiszem és tudom megoldod, mindig olyan határozott vagy tudod merre haladsz és most eljött az ideje egy döntésnek megint, úgyhogy hajrá én itt vagyok
kincs ami van
By: Névtelen on május 5, 2008
at 11:07 am